Kulturális Élet

A társadalom tagjait a tanult viselkedések történelmileg változó rendszere, a nyelvet, a vallást, a tudományt, a művészetet, a filozófiát magába foglaló kultúra köti össze, amely meghatározza az ember személyi fejlődését, az életmód minőségét, a társadalom tagjainak egymáshoz való viszonyát, egy lokális közösség életének alakulását és fennmaradását.
A történelem változásai nagy hatással voltak az ország, és azon belül Bácsalmás kulturális életének alakulásában.
A II. világháború után a népművelés fogalmát a szabad művelődés váltotta fel. A helybéli fiatalok előadásokat rendeztek (Szabad Föld Téli Esték), részt vettek a nemzeti ünnepek megszervezésében (MADISZ), felelevenítették a bunyevác anyanyelvi színjátszást és felvállalták a politikai és társadalmi helyzet karikírozását (Bácsalmási Öregfiúk).
Az MSZP művelődéspolitikai irányelvei következményeként az 1960-as évektől kiemelt helyet foglalt el az emberek életében a kultúra, az általános műveltség növelése. A fiatalok a KISZ alapszervezetek égisze alatt művelődési programokban és olvasómozgalmakban vettek részt. A munkahelyi (kötelező jelleggel előírt) művelődés lehetőségeit a kialakított klubhelyiségek és fiókkönyvtárak szolgálták.
A gazdaság növekedésének lelassulása, a reálbérek csökkenése, az ország eladósodása lecsökkentette a kultúra támogatását. Ennek következtében csökkent a kulturális javak iránti kereslet, a lakosság művelődési közösségi aktivitása.
A rendszerváltozás után tovább fokozódott a kulturális alapellátás piacosítása. A kulturális értékek iránt visszaesett a kereslet, csak a 80-as években kialakult egyesületek, társaságok (Környezetvédő Egyesület, Bácsalmási Baráti Köre Egyesület, Német Egyesület) végeztek aktív művelődési tevékenységeket. A társadalom hagyományos kulturális részrendszere mellett egy új kultúrafaj jött létre, és hódít egyre nagyobb tért magának: a szórakoztató tömegkultúra a mindenki számára elérhető audiovizuális eszközökkel (film, rádió, televízió).
Mindezek következtében kiemelt feladatként kezelendő országosan és helyi viszonylatban is a gazdag kulturális hagyományok megőrzése és méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósítására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése.

 

Gyűjtemények Háza

A Bácsalmáson megtekinthető állandó jellegű helytörténeti kiállítás a Gyűjtemények Házában található. A település történetére vonatkozó írásos dokumentumok mellett néprajzi tárgyi gyűjtemények (népviseletek, régi mesterségek eszközei) kerültek kiállításra. Dulity Tibor Bácsalmáson született festőművész állandó kiállítása is itt tekinthető meg.

 

Művelődési Ház

A volt MOVE székház és Leventeotthon először a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség helyi szervezete, majd a mezőgazdasági dolgozók szakszervezete, 1959-től a község kezelésében működött. Elnevezése 1963-ig Kultúrház, ezt követően Művelődési Ház.
A Művelődési Ház első vezetői kiemelkedő népművelői tevékenységet végeztek. A köréjük csoportosuló értelmiségiekkel újraélesztették a polgári kulturális hagyományokat, amelyben helyet kapott az amatőr művészeti tevékenység (színjátszás, énekkar, zene, képzőművészet), a társastánc és az etikett. Új művelődési és szabadidős tevékenységi formák is meghonosodtak (néprajz és fotószakkör, sakk- galambász- és bélyeggyűjtőkör).
1964 őszén életveszélyessé nyilvánították a színháztermet. A községi nagy rendezvények színhelye a mozi és a Sárga Csikó étterem lett. A Művelődési Ház még működő klubhelyiségei is fokozatosan lepusztultak. Négy év múlva kezdték építeni a Művelődési Központot a Bajai Járási Tanács, a megyei moziüzemi vállalat, a helyi gazdálkodó szervezetek és a lakosság hozzájárulásával. A Művelődési Központ megnyitó ünnepségét 1971. április 28-án tartották. Újra beindultak a szakkörök, ifjúsági klub és klubkönyvtár kezdte meg működését. A színházteremben mozielőadások, színházi vagy más rendezvények voltak. A korszerű, jól felszerelt intézmény a lakosság széles körének nyújtott művelődési, szórakozási és közösség-szerveződési lehetőségeket.

Később a gazdasági helyzet romlása, a kulturális szolgáltatásoknál is érvényesülő piaci árak kényszerű bevezetése miatt folyamatosan csökkent a Művelődési Központ látogatóinak száma. A kiadásainak mérséklésére felszólított intézményben klubok, egyesületek szűntek meg.
1987-ben alakult meg a közösségi szellem fenntartásáért az első civil szerveződés, a nyugdíjas klub.
1991. január 1-től a város képviselőtestülete Közművelődési Intézmény elnevezéssel összevonta a Művelődési Központ, a Vörösmarty Mihály Városi Könyvtár és a Gyűjtemények Háza, valamint a Tornacsarnok intézményeket (a Tornacsarnok 1998-tól a gimnáziumhoz csatoltan működik).
A társadalmi átalakulás nehéz időszakában a pályázati lehetőségek igénybevételével javultak a művészeti csoportok és klubok működési feltételei, új szakkörök is alakultak. Az intézmény kulturális szolgáltató tevékenysége 1994.július 1-től a mozi üzemeltetésével bővült. 
Az önkormányzat képviselő-testülete 1999-ben az intézmény szervezeti átalakításáról döntött. 2000.január 1-től betéti társaság formájában működik az intézmény.
A Művelődési és Szabadidő Központ napjainkban az oktatásszervezői tevékenységen, a szak-, és felnőttképzésen kívül gyermekszínházi előadások, alkotótáborok, zenei táborok szervezésével foglalkozik. Emellett a város által rendezett ünnepek és rendezvények lebonyolításában, kiállítások megszervezésében vállal szerepet.

 

Vörösmarty Mihály Városi Könyvtár

1950. november 7-én, a Kultúrházban mintegy 200 db könyvvel nyílt meg a nyilvános népkönyvtár, amelyet a bajai körzeti könyvtár létesített. 1953.október 1-től járási könyvtárrá szervezték, majd 1954 áprilisában önálló épületet kapott az intézmény, és felvette a Vörösmarty Mihály Járási Könyvtár nevet. 1962. decemberétől működik jelenlegi helyén a volt Nemzeti Szálloda épületének földszinti részén. Az 1960-as években erősödött a gyüjtő-, feltáró és tájékoztató, valamint a helyismereti tevékenység. 1971-ben Kiváló Könyvtár kitüntetésben részesült az intézmény. 1984-re a gyűjtemény 54.000-re gyarapodott, a könyvtár galériával és raktár helységgel bővült. Az intézmény neve 1986-tól Vörösmarty Mihály Városi Könyvtár. 1991-től 1999. december 31-ig a Művelődési Központtal összevontan működött. 2001-ben a volt raktárhelységet kisgyermek könyvtárrá alakították.

A szobor a Vörösmarty Mihály Általános Iskola előtt áll

A könyvtár szabadpolcos rendszerű, így mindenki maga választhatja ki olvasmányait. A folyóiratolvasóban napi-, heti és havi lapok, míg a galérián levő olvasóteremben kézikönyvek várják a látogatókat. A tájékozódásban a könyvtárosok segítenek. 
A könyvtár szolgáltatásához tartozik a tanuláshoz, kutatáshoz és szórakozáshoz egyaránt használható gazdag könyvgyűjtemény igénybevétele mellett a könyvtár informatikai hálózatának és technikai eszközeinek használata is. A könyvtári rendezvények leginkább az oktatással kapcsolatosak. A különféle csoportos gyermekfoglalkozások alkalmával a városi könyvtár a megyei könyvtár programjaihoz csatlakozik (alsósok - táltospróba, felsősök a könyvtársasjáték). 
A könyvtár állományában 70000 nyomtatott dokumentum (ebből kb. 6.000 a kézikönyvtári állományába tartozó, illetve bekötött folyóirat és 10000 a gyermek és ifjúsági szépirodalmi mű), 1500 hangzó (hanglemez, magnókazetta és CD), 300 videofilm, 120 elektronikus dokumentum (CD-ROM), és 70-féle előfizetett periodika (napi -, és hetilapok, szakmai és ismeretterjesztő folyóiratok) vannak. 
A könyvtár gyűjteményét a katalógusok tárják fel. A betűrendes leíró katalógusban a formai, az ETO alapján szerkesztett szakkatalógusban a tartalmi jellemzők alapján kereshetők vissza a dokumentumok. A manuális katalógust folyamatosan felváltja a számítógépes katalógus.