Demográfia
Bácsalmás népessége, demográfiai jellemzők
A középkori Almás falu lakossága a török hódoltság előtt minden bizonnyal magyar volt, hiszen a környéken más népességről nem írnak a krónikák. A mohácsi vész után délszlávok telepedtek be a faluba oly mértékben, hogy a hódoltság idején - az 1720-as összeírás alapján - már csak magukat bunyevác horvátoknak hívó szlávok laktak itt. Az egynemzetiségű állapoton előbb az 1770-es években észak-magyarországi részekről érkező magyar és szlovák családok, majd 1786-ban a Német-Római Birodalomból szervezetten betelepített 195 német család változtatott. A német telepítés, valamint a környező német lakta településekről történő beköltözések megnövelték a lakosság létszámát, és a községet háromnemzetiségűvé tette, amely állapot a mai napig fennáll. 1946-tól a lakosság magyar többségűvé vált, ugyanis a kitelepített mintegy 4200 német lakos helyére magyar telepesek jöttek. A lakosság nagyszámú csökkenését okozta az 1952-ben önálló községgé szervezett Bácsszőlős, amely addig bácsalmási szőlők néven szerepelt.
Megfigyelhető, hogy a lakosság létszáma a község újratelepülésétől kezdve 1949 évig növekszik (13'695 fő), ettől kezdve viszont állandó fogyatkozásban van. Ennek okaként említhetjük a hibás gazdaságpolitikát - amely semmilyen fejlesztést nem engedett a határsávban -, a parasztság tönkretételét a beadási kötelezettség által, és a szövetkezetek gyengeségét.
Település arculat:
Lakosok száma (2014. december 31.): 6900
Területe (km2): 108,32
Lakások száma: 3284
Klh: Dobokanagyjárás, Kunbajapuszta, Óalmás, Ószőlők, Szászitelep, Telekiszőlők
A szennyvíz-csatornázottság kivételével a település közműellátása meghaladja az országos átlagot. A víz-, gáz- és áramhálózat az egész városra kiterjed.
Közvilágítási lámpák száma: 994
Villamos hálózat hossza (km): 79,7
Villamos energiát fogyasztó háztartás: 3603
Vezetékes gázzal fűtő háztartás: 2574
Vízvezeték hossza (km): 46,9
Vízhálózatba bekapcsolt lakás: 2878
Szennyvízcsatorna hossza (km): 4,4
Szennyvízcsatornába bekapcsolt lakás: 200
Távbeszélő fővonal: 2090
Belterületi út (km): 58
ebből burkolt: 56
Belterületi park (m2): 134 000
Kiépített járdák területe (m2): 85 000
Intézményi infrastruktúra
Polgármesteri hivatal, okmányiroda, földhivatal, munkaügyi központ, postahivatal, rendőrőrs, tűzoltóság, határőrizeti kirendeltség, 2 pénzintézet, 4 óvoda, 2 általános iskola, 1 gimnázium, 1 ipari szakmunkásképző intézet, 1 kollégium, 1 gyermekotthon, 1 közművelődési könyvtár, 1 önkormányzati múzeum, 1 közművelődési intézmény, 2 sportpálya, 3 játszótér, 1 területi feladatokat ellátó szakorvosi rendelőintézet, 2 fogorvos, 3 háziorvos, 1 anya és gyermekvédelmi intézmény, 2 gyermekorvos, 1 iskolaorvos, 2 gyógyszertár, 1 gondozási központ és időskorúak napközi otthona, 1 szociális otthon, 1 közszolgáltató üzem
A lakosság 57 %-a aktív korú, amelynek 10-15 %-a részesül munkanélküli ellátásban és jövedelempótló támogatásban. A foglalkoztatottak a mezőgazdaságban (1200 fő) és az iparban (1100 fő), valamint a kereskedelmi és szolgáltatási szférában (212 fő) dolgoznak.