Bácsalmás Város Honlapja

Oldalainkat 114 vendég böngészi
Az Aranykalász, a gazdaságtani kert gyümölcse… PDF Nyomtatás E-mail
2017. április 24. hétfő, 12:20

A mindennapok sűrűjében nem árt néha egy kis szusszanást hagyni saját gondolatainknak. Ahhoz, hogy megértsük az adott választ, vagy leírást érdemes megszemlélni a környezeti változásokat, az éppen uralkodó eszme sugallatát. Érdemes elolvasni Szénásiné Harton Edit: Bácsalmás, középfokú oktatásának hét évtizede I.: Mezőgazdasági Középiskola (1938- 1952) c. könyvét.

Edit néni rendelkezésemre bocsátott egy általa a „gyorsárverésen” vásárolt, a mi kisvárosunkhoz kötődő, „Az Aranykalász” c. lap második számát.

In medias res…

A bácsalmási közgyűlés napirendjére tűzte (1936-ban) egy mezőgazdasági iskola létesítését. A vallás- és közoktatási miniszter 1938. június 24-én engedélyezte is, a Bácsalmási Magyar Királyi Állami Mezőgazdasági Középiskola ez év szeptemberi beindítását. Vásároltak 30 kateszterihold termőföldet 60.480.- pengőért, özv. báró Vojnits Istvánné Szabovljevits Danicától. A pécsi tankerület főigazgatója Pál Tibor polgári iskolai igazgatót bízta meg a szervezőmunkával, az induló első osztály benépesítésével. A gazdasági szaktanár Guseo Andor, a történelem-földrajz szakos középiskolai tanár dr. Lipótzy Sándor lett, Pócza Géza okleveles kertészmérnök is vállalta a tanítást az induló iskolában. Az első tanév ünnepélyes megnyitóját 1938. szeptember 25-én, vasárnap rendezték a polgári fiúiskola tornatermében. A mezőgazdasági középiskola az Állami Polgári Fiúiskola épületének keleti szárnyában, a megszüntetett és a zárdába áthelyezett polgári leányosztályok négy tantermében működött. A 47 beiratkozott tanuló közül 12 fő volt bácsalmási, 20 fő vidékről (Bajáról, Bácsbokodról, Bácsborsodról, Csikériáról, Jánoshalmáról, Madarasról, Mélykútról) vonattal jártak be. Kilencen más megyéből, távolabbi településekről érkeztek, őket bácsalmási családoknál szállásolták el. A tanulók többsége a polgári iskola negyedik osztályából és vidéki gimnáziumok negyedik-ötödik osztályából érkezett.

Néhány tantárgy, az akkoriak közül, napjainkban való oktatásával közelebb lehetne hozni az anyaföldhöz a mai diákokat is. Ezek a mezőgazdasági kémia és technológia, növénytermesztés és növénynemesítés, gazdasági gépek és épületek.

Technika óra keretein belül, az én időmben (1980-as évek vége), kijártunk a gyakorlókertbe, még a nyári szünetben is egy- két foglalkozáson részt kellett venni. Kert- és szőlőművelést végeztünk, a fiúk ástak, míg a lányok gereblyével igazgatták a göröngyös földet.

A korábbi hatosztályost kezdte felváltani a nyolc osztályos oktatás. A megyei községek közül először, 1939-ben, Tompán nyitották meg elsőnek az elemi VII. osztályt. Ugyanebben az évben, szeptember 1-én indult Bácsalmáson is, a nyolcosztályú elemi népiskola törvényerőre emelkedése előtt, a beltéri fiúiskolában a VII. osztály. Szakirányúvá alakultak a nyolcosztályos elemi iskola felső osztályai. Hóman Bálint Közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy faluhelyen a tanítás ideje csak a téli hat hónapra terjedhet ki. A tanulóknak a mezőgazdasági idénymunka idején módjukban állt szüleiknek segíteni.

Napjainkban a számítástechnikai eszközök mögött gémberedő gyermekek közül nem sokat sikerül kirángatni az otthoni kiskertbe vagy éppen a természetbe. Nem is beszélve arról, hogy az „idénymunka” fogalma sem ismert számukra.

Horthy Miklós Kormányzó nyitotta meg a Mezőgazdasági Kiállítást Budapesten 1939. március 29-én. Helyi szinten is felvirágzás történt a mezőgazdaságban. Gyümölcs-csomagoló létesítését tervezte a Földművelésügyi Minisztérium Bácsalmáson, Jánoshalmán, Kelebián és Halason, átvevő helyiségekkel együtt. Technikai vívmány, hogy megjelent a rádió (5+2 csöves Phillips rádió) bácsalmási fiúiskolában, amely a nevelés és oktatás ügyét segítette. Az iskola hét tantermében szerdán és szombaton a budapesti rádió gyermek délelőttjét és ifjúsági előadásait közvetítették. Bácsalmáson a Magyar Aero Szövetség a Tomori cserkészek otthonában megalakult a Repülőkör Egyesület, amely modell-építéssel foglalkozott. A 40 jelentkező tag között ott volt Grünfelder György ifj. vezető is, aki az Aranykalász újság egyik szerkesztője volt.

 Megkezdődött a zsidó ellenesség az országban, szétosztásra kerültek a zsidó birtokok, Kiskunhalason mintegy 2000 hold földterület. A zsidótörvény rendelkezése értelmében. Mátételkén özv. Rosenberg Emilné 881 kat. holdja került elvételre. Bácsalmáson egy elfogott, jeruzsálemi zsidó lányt toloncoltak ki az országból. Keményen bírálták a nemzetgyalázást, amiért L. János 22 éves sváb, bácsalmási kereskedőt el is ítéltek.  A bácsalmási kereskedők az OMKE-ből (Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés) a Baross Szövetségbe léptek, a zsidó kereskedők kizárásával.

 Rendezni próbálta a kormány a cigánykérdést is. Elrendelték letelepedésüket, így az összeírásuk mellett könnyebbé vált az ellenőrzésük. A kóborlások beszüntetésével a vidéki cigányelemek beszivárgását szüntették meg. A munkakerülő cigányokat munkatáborokba vezényelték, lótartási ügyük is napirendre került. Ezáltal a gazdaközösségek régi panasza, amely gyakran ki voltak téve a lelkiismeretlen és agyafúrt cigánylókupeceknek, megoldódott.

 A megyéből, a német községekből megindult a tömeges munkás kivándorlás. A szervezést dr. Brasits Antal gyakorló ügyvéd végezte, Flach Balázs 22 éves tisztviselő sógorával, aki a bajai és a bácskai munkástömegeket 30 pengő közvetítés díjért Németországba csábította. A magyarországi napszám háromszorosát is megkereshették. Bácsalmás környékéről alig egy pár hét alatt 140 mezőgazdasági munkás vándorolt el. Felvetődött a szőlő munkások bérének emelése. Megállapították a bádogos és szerelőiparban dolgozók legkisebb munkabérét. A gyakorlattal nem rendelkező szakmunkások bére a fővárosban átlagosan 54 fillér/óra, a vidéki városokban 48 fillér/óra, községekben 42 fillér/óra. Akik már 2-5 éves gyakorlattal rendelkeztek, majdnem 1,5 %-kal többet kerestek. Az önálló szakmunkás még többet, a csoportvezetők az alapbér kétszeresét is megkeresték.

 

Megváltozik a kresz.

Európában, Magyarországon kívül, csak egy- két állam volt, ahol a közlekedés terén a balra hajtási rendszer uralkodott. Nyár folyamán áttértek a jobbra hajts, balra előzz szabályra.

Tilos volt a párosan való kerékpározás. Kormányrendelettel szabályozták a szekérfuvarozást is. A cél az volt, hogy az országutakról eltűnjenek a rozoga, agyonterhelt kocsik, amelyek akadályozzák a rendes árufuvarozást.

Manapság inkább az utak kátyúi akadályozzák a forgalmat.

Építkezések is történtek itt Délvidéken


Bácsalmáson a Gazdaszövetkezet, melynek Wischer József volt az elnöke, a lebontott Stein-malom gépeivel malmot épített a Rákóczi utca végén, a csendőrlaktanya közelében lévő új telken. Hönigh Antal bácsalmási malomtulajdonos tiltakozott az építkezés ellen, de a községi határozat jóváhagyása mellett a kisgyűlés elutasította fellebbezését. Az új malomtól a Hönigh malom felé betonból készült út építését kezdték meg, mintegy 700 m hosszan. A borközraktárhoz vezető út, amely azonban csak közönséges kővel volt borítva később került megépítésre. Az 1939. év folyamán megjavították az utcai átjárókat, a fásítást 30-40 ember segítségével végezték el 1000 pengő ínség-segélyből. A gazdák kocsit és lovat adtak a munkálatokhoz. Hatvanötezer pengőbe került Bácsalmáson a kibővített modern tüdőkórház és a légvédelmi óvóhely felépítése és berendezése. Levente otthon létesült a jegyzői lakás melléképületében. A bácsalmási református templomot, mely gróf Teleki Józsefné telkén épült, megáldja Ravasz László ref. püspök július 2-án.  

 A Szabadkán letelepedett muzulmán hívek, akik az akkori Dél-Szerbiából és Boszniából érkeztek, a hívek adakozásából felépítették Bácska első mecsetjét.

 Vatikánban pápa választó Konklávét tartottak 1939-ben. XI. Pius pápa (1857-1939) koronázásának 10. évfordulója előtt két nappal halt meg. Az új pápa, Pacelli bíboros (1876. március 2, akkor 63 éves volt), a XII. Pius nevet vette fel.

 Napjainkban eszközeink java részénél villamos energiát használunk fel. A villamos hálózat kiépítését 1934 év őszén kezdte meg a Dévárt.  A községekben 1939 karácsonyára csaknem teljesen kigyulladtak a villanylámpák. Az ipari- és a gazdasági életben is megbecsülhetetlen jelentőségűvé vált a vármegye községeinek villamosítása. Ekkor közel 300 villamosított kisipar dolgozik villamos árammal a bácskai községekben.

 Tűzesetek

Bácsalmáson, 1939. 04. 29-én, hétfőn délután, 6 óra tájban, kigyulladt Skorutyák Géza kelmefestő Kossuth Lajos utcai nádfödeles háza. A tűz átcsapott Bauer Bálint szomszédos házára is, melyet a tűzoltók megmentettek, de Skorutyák háza teljesen leégett. Ugyanebben az évben tűz volt a Rudics-telepen is. Botéz Gáspár házában nevelt gyermekük felgyújtotta az ólat, két hízó és egy kecske elpusztult mire a tűzoltók kiértek. Szintén tüzet okozott a bácsalmási határban, a Knebelspiesz tanyán egy cigarettázó béres gyerek. Az eldobott gyufától gyulladt meg a szalmakazal, ahová a mátételki tűzoltók vonultak ki. Régner József bácsalmási rőföskereskedő autójával vásárra ment, ami Mélykút határában kigyulladt és teljesen porrá égett.

 Küzdelem a természet erőivel…

Bácsalmás község lakósai hetipiac engedélyezését kérték a bácsalmási szőlőkben. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy a kunbajai állomásnál, keddenként heti piacot tartsanak. Zichy Gyula kalocsai érsek, főpásztor szentelte fel a bácsalmási szőlőkben épített templomot 2 haranggal.

 Tervezték két új kút mélyfúrását is a bácsalmási szőlőkben, mégpedig a templom mellett, illetve a Kunbajai állomás közelében. Rézgálic hiány miatt nem tudtak védekezni a szőlőkben a gazdák, ezért pusztított a peronoszpóra, ami a levél és a fürt rothadását okozta. Az esőzések tovább nehezítették a helyzetet. A közgyűlésen a gazdák hangosan tüntettek, a hegyközség föloszlatását kérték Gumpl Dániel elnöknél. December elejéig Bács megye két legnagyobb bortermő községéből összesen 560 vagon (Bácsalmásról 436, Jánoshalmáról 124) mustot szállítottak Budapestre, Budafokra, Debrecenbe. Bácsalmáson és környékén a szőlő  hozama holdanként 15-30 hektoliter, előfordult, hogy 18-20 cukorfokot is mértek. Az államilag megállapított must árak cukorfokonként 0,9 és 1 fillér. Bácsalmáson fokonként 2,5 filléres áron sem igen lehet újbort kapni.

Tej és cukor (zöldkeresztes, Stefánia) akcióval küzdöttek a gyermekbetegségek és a gyermekhalandóság ellen. A bácsalmási járás területén száj és körömfájás (gümőkór) is felütötte többször a fejét, ami a jószágforgalom csökkenését is eredményezte. Bácsalmásról ekkoriban 7,5 ezer, az országból mintegy 15-20 ezer sertést szállítottak Bécsbe és Drezdába.

A bácskai községekben és gazdaságokban elterjedt a villamos gabonacséplő. A vagyonválság miatt a búza ára novemberre mázsánként 20 pengőre emelkedett. A bácsalmási iskola búzába fektette államsegélyét, az 58 ezer pengőjét. A szárazság miatt a kukorica ára is emelkedett. A kukoricatermés a Bácskában közepesen aluli.

Emelték kilogrammonként a kávésok a tea és a kávé árát, áruk a pótilleték háromszorosára nőtt. Az emelkedés érzékenyen érintette a kávéházak, éttermek és vendéglők tulajdonosait. Ellenőrizték a burgonya árakat, rögzítették a hentes cikkek árait.

 Kezdetét vettei a II. világháború


Németország 1939. szeptember 1-én megtámadta Lengyelországot, ezzel kezdetét vette a II. világháború. Szeptember 3-tól csak jeggyel lehetett benzint kapni, majd a hónap utolsó az egész ország területén nagy légoltalmi gyakorlatokat tartottak. Megindult a fémhulladékok gyűjtése. Teljes erővel folytak az 1901- 1904. évben született hadkötelesek összeírása. Összehívták a gépjárművezetőket.

Ebben az időben a bácsalmási pálya füvén a Bajai Turul SE és a Bácsalmási MOVE labdarúgói rúgták a labdát.

„Folytatása következik…”

 

2017.02.07.    Sultis László







vette a II. világháború. Szeptember 3-tól csak jeggyel lehetett benzint kapni, majd a hónap utolsó az egész ország területén nagy légoltalmi gyakorlatokat tartottak. Megindult a fémhulladékok gyűjtése. Teljes erővel folytak az 1901- 1904. évben született hadkötelesek összeírása. Összehívták a gépjárművezetőket.

Ebben az időben a bácsalmási pálya füvén a Bajai Turul SE és a Bácsalmási MOVE labdarúgói rúgták a labdát.

„Folytatása következik…”

 

2017.02.07.    Sultis László


Stein-malom gépeivel malmot épített a Rákóczi utca végén, a csendőrlaktanya közelében lévő új telken. Hönigh Antal bácsalmási malomtulajdonos tiltakozott az építkezés ellen, de a községi határozat jóváhagyása mellett a kisgyűlés elutasította fellebbezését. Az új malomtól a Hönigh malom felé betonból készült út építését kezdték meg, mintegy 700 m hosszan. A borközraktárhoz vezető út, amely azonban csak közönséges kővel volt borítva később került megépítésre. Az 1939. év folyamán megjavították az utcai átjárókat, a fásítást 30-40 ember segítségével végezték el 1000 pengő ínség-segélyből. A gazdák kocsit és lovat adtak a munkálatokhoz. Hatvanötezer pengőbe került Bácsalmáson a kibővített modern tüdőkórház és a légvédelmi óvóhely felépítése és berendezése. Levente otthon létesült a jegyzői lakás melléképületében. A bácsalmási református templomot, mely gróf Teleki Józsefné telkén épült, megáldja Ravasz László ref. püspök július 2-án.  

 A Szabadkán letelepedett muzulmán hívek, akik az akkori Dél-Szerbiából és Boszniából érkeztek, a hívek adakozásából felépítették Bácska első mecsetjét.

 Vatikánban pápa választó Konklávét tartottak 1939-ben. XI. Pius pápa (1857-1939) koronázásának 10. évfordulója előtt két nappal halt meg. Az új pápa, Pacelli bíboros (1876. március 2, akkor 63 éves volt), a XII. Pius nevet vette fel.

 

Napjainkban eszközeink java részénél villamos energiát használunk fel. A villamos hálózat kiépítését 1934 év őszén kezdte meg a Dévárt.  A községekben 1939 karácsonyára csaknem teljesen kigyulladtak a villanylámpák. Az ipari- és a gazdasági életben is megbecsülhetetlen jelentőségűvé vált a vármegye községeinek villamosítása. Ekkor közel 300 villamosított kisipar dolgozik villamos árammal a bácskai községekben.

 

Tűzesetek

Bácsalmáson, 1939. 04. 29-én, hétfőn délután, 6 óra tájban, kigyulladt Skorutyák Géza kelmefestő Kossuth Lajos utcai nádfödeles háza. A tűz átcsapott Bauer Bálint szomszédos házára is, melyet a tűzoltók megmentettek, de Skorutyák háza teljesen leégett. Ugyanebben az évben tűz volt a Rudics-telepen is. Botéz Gáspár házában nevelt gyermekük felgyújtotta az ólat, két hízó és egy kecske elpusztult mire a tűzoltók kiértek. Szintén tüzet okozott a bácsalmási határban, a Knebelspiesz tanyán egy cigarettázó béres gyerek. Az eldobott gyufától gyulladt meg a szalmakazal, ahová a mátételki tűzoltók vonultak ki. Régner József bácsalmási rőföskereskedő autójával vásárra ment, ami Mélykút határában kigyulladt és teljesen porrá égett.

 

Küzdelem a természet erőivel…

Bácsalmás község lakósai hetipiac engedélyezését kérték a bácsalmási szőlőkben. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy a kunbajai állomásnál, keddenként heti piacot tartsanak. Zichy Gyula kalocsai érsek, főpásztor szentelte fel a bácsalmási szőlőkben épített templomot 2 haranggal.

 Tervezték két új kút mélyfúrását is a bácsalmási szőlőkben, mégpedig a templom mellett, illetve a Kunbajai állomás közelében. Rézgálic hiány miatt nem tudtak védekezni a szőlőkben a gazdák, ezért pusztított a peronoszpóra, ami a levél és a fürt rothadását okozta. Az esőzések tovább nehezítették a helyzetet. A közgyűlésen a gazdák hangosan tüntettek, a hegyközség föloszlatását kérték Gumpl Dániel elnöknél. December elejéig Bács megye két legnagyobb bortermő községéből összesen 560 vagon (Bácsalmásról 436, Jánoshalmáról 124) mustot szállítottak Budapestre, Budafokra, Debrecenbe. Bácsalmáson és környékén a szőlő  hozama holdanként 15-30 hektoliter, előfordult, hogy 18-20 cukorfokot is mértek. Az államilag megállapított must árak cukorfokonként 0,9 és 1 fillér. Bácsalmáson fokonként 2,5 filléres áron sem igen lehet újbort kapni.

Tej és cukor (zöldkeresztes, Stefánia) akcióval küzdöttek a gyermekbetegségek és a gyermekhalandóság ellen. A bácsalmási járás területén száj és körömfájás (gümőkór) is felütötte többször a fejét, ami a jószágforgalom csökkenését is eredményezte. Bácsalmásról ekkoriban 7,5 ezer, az országból mintegy 15-20 ezer sertést szállítottak Bécsbe és Drezdába.

A bácskai községekben és gazdaságokban elterjedt a villamos gabonacséplő. A vagyonválság miatt a búza ára novemberre mázsánként 20 pengőre emelkedett. A bácsalmási iskola búzába fektette államsegélyét, az 58 ezer pengőjét. A szárazság miatt a kukorica ára is emelkedett. A kukoricatermés a Bácskában közepesen aluli.

Emelték kilogrammonként a kávésok a tea és a kávé árát, áruk a pótilleték háromszorosára nőtt. Az emelkedés érzékenyen érintette a kávéházak, éttermek és vendéglők tulajdonosait. Ellenőrizték a burgonya árakat, rögzítették a hentes cikkek árait.

 

 

Kezdetét vettei a II. világháború

Németország 1939. szeptember 1-én megtámadta Lengyelországot, ezzel kezdetét

Bácsalmáson a Gazdaszövetkezet, melynek Wischer József volt az elnöke, a lebontott

Az Aranykalász, a gazdaságtani kert gyümölcse…

 

A mindennapok sűrűjében nem árt néha egy kis szusszanást hagyni saját gondolatainknak. Ahhoz, hogy megértsük az adott választ, vagy leírást érdemes megszemlélni a környezeti változásokat, az éppen uralkodó eszme sugallatát. Érdemes elolvasni Szénásiné Harton Edit: Bácsalmás, középfokú oktatásának hét évtizede I.: Mezőgazdasági Középiskola (1938- 1952) c. könyvét. Edit néni rendelkezésemre bocsátott egy általa a „gyorsárverésen” vásárolt, a mi kisvárosunkhoz kötődő, „Az Aranykalász” c. lap második számát.

In medias res…

A bácsalmási közgyűlés napirendjére tűzte (1936-ban) egy mezőgazdasági iskola létesítését. A vallás- és közoktatási miniszter 1938. június 24-én engedélyezte is, a Bácsalmási Magyar Királyi Állami Mezőgazdasági Középiskola ez év szeptemberi beindítását. Vásároltak 30 kateszterihold termőföldet 60.480.- pengőért, özv. báró Vojnits Istvánné Szabovljevits Danicától. A pécsi tankerület főigazgatója Pál Tibor polgári iskolai igazgatót bízta meg a szervezőmunkával, az induló első osztály benépesítésével. A gazdasági szaktanár Guseo Andor, a történelem-földrajz szakos középiskolai tanár dr. Lipótzy Sándor lett, Pócza Géza okleveles kertészmérnök is vállalta a tanítást az induló iskolában. Az első tanév ünnepélyes megnyitóját 1938. szeptember 25-én, vasárnap rendezték a polgári fiúiskola tornatermében. A mezőgazdasági középiskola az Állami Polgári Fiúiskola épületének keleti szárnyában, a megszüntetett és a zárdába áthelyezett polgári leányosztályok négy tantermében működött. A 47 beiratkozott tanuló közül 12 fő volt bácsalmási, 20 fő vidékről (Bajáról, Bácsbokodról, Bácsborsodról, Csikériáról, Jánoshalmáról, Madarasról, Mélykútról) vonattal jártak be. Kilencen más megyéből, távolabbi településekről érkeztek, őket bácsalmási családoknál szállásolták el. A tanulók többsége a polgári iskola negyedik osztályából és vidéki gimnáziumok negyedik-ötödik osztályából érkezett.

Néhány tantárgy, az akkoriak közül, napjainkban való oktatásával közelebb lehetne hozni az anyaföldhöz a mai diákokat is. Ezek a mezőgazdasági kémia és technológia, növénytermesztés és növénynemesítés, gazdasági gépek és épületek.

Technika óra keretein belül, az én időmben (1980-as évek vége), kijártunk a gyakorlókertbe, még a nyári szünetben is egy- két foglalkozáson részt kellett venni. Kert- és szőlőművelést végeztünk, a fiúk ástak, míg a lányok gereblyével igazgatták a göröngyös földet.

A korábbi hatosztályost kezdte felváltani a nyolc osztályos oktatás. A megyei községek közül először, 1939-ben, Tompán nyitották meg elsőnek az elemi VII. osztályt. Ugyanebben az évben, szeptember 1-én indult Bácsalmáson is, a nyolcosztályú elemi népiskola törvényerőre emelkedése előtt, a beltéri fiúiskolában a VII. osztály. Szakirányúvá alakultak a nyolcosztályos elemi iskola felső osztályai. Hóman Bálint Közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy faluhelyen a tanítás ideje csak a téli hat hónapra terjedhet ki. A tanulóknak a mezőgazdasági idénymunka idején módjukban állt szüleiknek segíteni.

Napjainkban a számítástechnikai eszközök mögött gémberedő gyermekek közül nem sokat sikerül kirángatni az otthoni kiskertbe vagy éppen a természetbe. Nem is beszélve arról, hogy az „idénymunka” fogalma sem ismert számukra.

Horthy Miklós Kormányzó nyitotta meg a Mezőgazdasági Kiállítást Budapesten 1939. március 29-én. Helyi szinten is felvirágzás történt a mezőgazdaságban. Gyümölcs-csomagoló létesítését tervezte a Földművelésügyi Minisztérium Bácsalmáson, Jánoshalmán, Kelebián és Halason, átvevő helyiségekkel együtt. Technikai vívmány, hogy megjelent a rádió (5+2 csöves Phillips rádió) bácsalmási fiúiskolában, amely a nevelés és oktatás ügyét segítette. Az iskola hét tantermében szerdán és szombaton a budapesti rádió gyermek délelőttjét és ifjúsági előadásait közvetítették. Bácsalmáson a Magyar Aero Szövetség a Tomori cserkészek otthonában megalakult a Repülőkör Egyesület, amely modell-építéssel foglalkozott. A 40 jelentkező tag között ott volt Grünfelder György ifj. vezető is, aki az Aranykalász újság egyik szerkesztője volt.

 

Megkezdődött a zsidó ellenesség az országban, szétosztásra kerültek a zsidó birtokok, Kiskunhalason mintegy 2000 hold földterület. A zsidótörvény rendelkezése értelmében. Mátételkén özv. Rosenberg Emilné 881 kat. holdja került elvételre. Bácsalmáson egy elfogott, jeruzsálemi zsidó lányt toloncoltak ki az országból. Keményen bírálták a nemzetgyalázást, amiért L. János 22 éves sváb, bácsalmási kereskedőt el is ítéltek.  A bácsalmási kereskedők az OMKE-ből (Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés) a Baross Szövetségbe léptek, a zsidó kereskedők kizárásával.

 Rendezni próbálta a kormány a cigánykérdést is. Elrendelték letelepedésüket, így az összeírásuk mellett könnyebbé vált az ellenőrzésük. A kóborlások beszüntetésével a vidéki cigányelemek beszivárgását szüntették meg. A munkakerülő cigányokat munkatáborokba vezényelték, lótartási ügyük is napirendre került. Ezáltal a gazdaközösségek régi panasza, amely gyakran ki voltak téve a lelkiismeretlen és agyafúrt cigánylókupeceknek, megoldódott.

 A megyéből, a német községekből megindult a tömeges munkás kivándorlás. A szervezést dr. Brasits Antal gyakorló ügyvéd végezte, Flach Balázs 22 éves tisztviselő sógorával, aki a bajai és a bácskai munkástömegeket 30 pengő közvetítés díjért Németországba csábította. A magyarországi napszám háromszorosát is megkereshették. Bácsalmás környékéről alig egy pár hét alatt 140 mezőgazdasági munkás vándorolt el. Felvetődött a szőlő munkások bérének emelése. Megállapították a bádogos és szerelőiparban dolgozók legkisebb munkabérét. A gyakorlattal nem rendelkező szakmunkások bére a fővárosban átlagosan 54 fillér/óra, a vidéki városokban 48 fillér/óra, községekben 42 fillér/óra. Akik már 2-5 éves gyakorlattal rendelkeztek, majdnem 1,5 %-kal többet kerestek. Az önálló szakmunkás még többet, a csoportvezetők az alapbér kétszeresét is megkeresték.

 

Megváltozik a kresz.

Európában, Magyarországon kívül, csak egy- két állam volt, ahol a közlekedés terén a balra hajtási rendszer uralkodott. Nyár folyamán áttértek a jobbra hajts, balra előzz szabályra.

Tilos volt a párosan való kerékpározás. Kormányrendelettel szabályozták a szekérfuvarozást is. A cél az volt, hogy az országutakról eltűnjenek a rozoga, agyonterhelt kocsik, amelyek akadályozzák a rendes árufuvarozást.

Manapság inkább az utak kátyúi akadályozzák a forgalmat.

 

Építkezések is történtek itt Délvidéken

 
Bácsalmás Város Honlapja
JoomlaWatch 1.2.12 - Joomla Monitor and Live Stats by Matej Koval